Szombat, gyönyörű idő. Ugyan a mi szereplésünk már befejeződött, ezért úgy gondoltam tovább alszom. Nem sikerült. Reggel a folyamatos mocorgás és motoszkálás ismét felébresztett.
Anti elvitte kutyust futni és sétálni a tó körül, majd elindultunk Vranovba, mert a Jani délután 2-kor indul a nyomra.
Janiékat is a svájci bíró bírálta szombaton. Ahogy a karaván haladt a nyomterületek felé, már lehetett látni, hogy folyamatosan fektetik a nyomot. Megint egy kis várakozás, úgy 3 és ½ óra hossza. Közben megnéztünk megint egy-két nyomot. Köztük az egyik kedvencemet, egy cuki labradort, aki gyönyörűen nyomkövetett másnap. Ahogy vándoroltunk nyomterületről nyomterületre, volt mobil büfé és mobil WC is. Amit a Jani ki is használt.
Aztán közeledett a nyomkövetés időpontja. Jani egyre többet dörzsölte a kezét. Az ő nyoma is egy lejtőn helyezkedett el. Amíg várakoztunk nézegették Emírt, mert akkora, mint egy hegy. El is nevezték „Medvegynek”.
Aztán eljött az indulás ideje. Jelentés, indulás. Emír kiment kb. 5 m-re, majd elkezdett jobbra-balra csalinkázni. Mi lett evvel a kutyával? – gondoltam. Pedig a tempója olyan, mint amikor megismertem. Határozottan indult, jó tempóban. Aztán elkapta a fonalat. Hegymenetbe kapcsoltak, és mentek, mentek. Egyszer csak egy tárgy. Emír fekszik, tárgy bemutat. Aztán kb. 10 méter után egy másik tárgy, Emír fekszik, tárgy bemutat. Ezt nem tudtuk mire vélni. Ezek után egy időre eltűntek, és mi csak vártunk, vártunk. Az utolsó előtti száron előbukkantak. Már csak egy törés. Csak sikerült, ha eddig megbirkóztak a feladattal. Aztán betört az utolsó szárra, és csak az utolsó tárgy kell, és kész. De nincs utolsó tárgy? Emír pedig betör még egyszer, és jön ki az út felé. Ekkor szól a nyomfektető, hogy elhagyták az utolsó tárgyat.
Még hogy a kutya nem tud számolni! Ugyanis az történt, hogy az első száron a nyomfektető elhagyta a tollát, pont a nyomon, és azt is bejelezte a kutya. Sajnos azért plusz pont nem jár. Kár azért az utolsó tárgyért, mert úgy 90 pont biztos lett volna.
Az idő közben megint rosszra fordult, néha csepegett az eső, néhol fújt a szél, néhol sütött a nap. Este megint egy közös vacsi, beszélgetés. Másnap már megyünk haza.
Vasárnap 1 órára az utolsó nyomkövetők is visszatértek, a bírók is „átcsomagolták” magukat.
2-kor kezdődött egy bemutató a sportpályán, ahol nem csak a versenyzők, csapatkapitányok, bírók voltak jelen, hanem Vranov apraja-nagyja is.
Volt agility bemutató, frizbi, és kommandósok is a végén.
Záróként az ünnepélyes eredményhirdetés.
Sok izgalommal, kikapcsolódással, beszélgetéssel, ismerkedéssel telt ez az 5 nap. Jó volt a szervezés, bár jó lett volna velünk egy tolmács, mert így a gálavacsoráról is lemaradtunk. (Mondjuk 50 Eu volt, /fő) Kedvesek és segítőkészek voltak az emberek, végül is jó volt a szállás, kompenzálta a gyönyörű környezet.
Még egyszer szívből gratulálok Hlavács Janinak a kiváló eredményéhez.
Kiszely Hédi
