Az egész VB leírása szolgáljon érdekességül mindazoknak, akik voltak, lesznek ilyen megmérettetésen, vagy érdekelhetik azok az események, élmények, amik körbe vesznek egy ilyen rendezvényt.
Már két napja az indulásra készülünk. Vásárlás, csomagolás. Kétszer annyi cipő, nadrág, zokni, mert ugye nyomkövetni megyünk, és nem tudhatjuk, hogy milyen idő vár ránk. Az Anti meg mindig azt hajtogatja, hogy az autó úgyis elbírja. Ennivalós táska, egy nagy bőrönd, két sporttáska, az egyikben csak bakancs, gumidorkó, a másikban meg két párna, mert mi a saját párnáink nélkül nem tudunk rendesen pihenni. Na és édes tehernek a kutyus.
Szerda hajnal. Az utolsó pillanatban kiderül, hogy a regisztráció nem 10 órakor, hanem 8-kor kezdődik, ezért változik az indulás időpontja, hajnali 4-kor találkozunk Hlavács Janival, kísérőjével Janicsák Viktorral és Emírrel. Még szerencse, hogy „nincs messze”, csupán kb. 380-400 km az 2008. FCI FH Világbajnokság helyszíne Vranov. Varanno, szlovákul Vranov nad Poplou, város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásának székhelye. Az Eperjesi kerület, Presovsky kraj közigazgatási egység Szlovákia északkeleti részén fekszik. Északról Lengyelország, nyugatról a Zsolnai kerület, délről Besztercebánya és Kassai kerület, keletről Ukrajna határolja. Területe 8993 km, székhelye Eperjes, Presov. Területe nagyrészt a Kárpátokban azon belül a Keleti-Beszkidek és tőle délre eső területen húzódik, nyugati részén terül el a Szepesség a felvidéki németek ősi települése. Főbb folyói a Tapoly, Tarna, Poprád, az Ondava és a Laborc. A kerület 13 járásból áll, köztük a Varannói járás székhelye Varannó, alias Vranov. Még 1910-ben 2145 lakosából 1417 volt magyar, 589 szlovák és 124 német volt, ma már magyarul beszélőt is csak nyomokban lehet találni.
Tehát reggel 8 óra körül megérkeztünk, és megtaláltuk, a Patriot Hotelt, ahol a versenyzők nagy része lakott, ill. fontosabb események is itt voltak, úgy, mint regisztráció, orvosi vizsgálat, tetoválás, chip ellenőrzése, csapatvezetői értekezlet, ahol kisorsolták, hogy kilencedikként húzhatunk, illetve innen indult a megnyitó is.
A megnyitóra az összes csapat versenyzője és kutyája átesett a kötelező formaságokon, mindenki elfoglalta addigra a szállását, és 16 órakor megkezdődött az ünnepélyes megnyitó. Vranov lakosságának sokasága, kicsik, nagyok, érdeklődők várták a versenyzőket a főtéren, mert Vranov polgármestere rendkívül nagy figyelmet fordított arra, hogy ebben a viszonylag kis városban történő Világbajnokság kellő és elismerő figyelmet kapjon. Kezdve azzal, hogy nem volt olyan kirakat, ahol a rendezvény plakátja ne lett volna kihelyezve. Tehát a megnyitóra felsorakozva, minden csapat egyenruhában, (nem egyen ruha, hanem egységes formaruhában) vonult végig a főtérig, előttük tábla, az ország nevével, illetve zászlajával.
Történt egy kis malőr, mert az olasz táblát vivő kislány először hozzánk állt, mert hát piros, fehér, zöld, meg zöld, fehér, piros az majdnem ugyanaz, de hát ugye nem mindegy, hogy keresztben, vagy hosszában csíkos. A menet élén fúvós zenekar, majd mazsorett lányok, utánuk kisiskolás gyerekek, apró kutyáikkal, és végül a szervezők, bírók, FCI képviselők, és az országok csapatai. Minden kutyás nemzetet nagy-nagy taps fogadott, mi mégis úgy éreztük, hogy a legnagyobb tapsot mi kaptuk, a „nagy” Emír és a „MI” rottweilerünk. Köszöntőt mondott Vranov polgija PhDr. Tomás Leso, az FCI részéről Frans Jansen (egyébként ő végig jelen volt a verseny alatt), ill. szlovák részről Igor Lengvarszky, aki mellesleg egyből megemlítette, hogy Székesfehérváron a Belgajuhász Vb-n már találkoztak az Antival, – ő volt a bíró A ágazatban, már nem az Anti – és szívesen emlékszik vissza arra a versenyre.
Köszöntő után himnuszok, és egy kis mazsorettes, akrobatikus, formációs, diszkótáncos (szerintem) szerű, izét is bemutattak még nekünk.
Aztán eljött az este 7 óra, sorsolás a kultúrházban. Már találgattunk, nézegettük a katalógusban az időpontokat, milyen számot is kellene húzni, melyik csoportban lenne jó kerülni. Elsőnek húzott Svédország, aztán Olaszország, kilencediknek pedig mi Magyarok. Zászló, felvéve a mellény, amin rajta van a startszám, „jattolás” a bírókkal, a sorsolás vezetőjével, és a húzás. Anti, 1-es (ez később végig kísérni, vagy kísérteni fogja), Jani, 24-es. Tehát ismét böngészés a katalógusban. 1-es startszám, csütörtök 9 óra, “A” bíró, péntek reggel 10 óra “B” bíró. Jani, csütrötök 15 óra “C” bíró, szombat 17,50 “A” bíró.
Ja, a bírók. Mint már említettem, katalógus szerint három bíró bírált egyszerre. „A” bíró, egy svájci mérnök, „B” bíró, egy olasz régi némethuhászos, C bíró pedig szlovák állatorvos, régi kutyások. De, ha nem tudtuk volna, hogy honnan jöttek, egyből kitaláltuk volna. A svájci biró úr, rövid haj, pipa, kb. 5 percig fűzte be reggel a bakancsát. Befűzte, lépett egyet-kettőt, kipróbálta, majd igazított rajta, majd megint kötött rajta, elég szoros-e, vagy lazítsa ki még jobban? Profi sínadrág és síkabát, mosoly nuku. Olasz bíró. Kicsit hosszabb, oldalra fésült, bezselézett haj, fehér ing, fekete mellény,vakszolt bakancs (miután levette a „máriás makkost”), has (has?) behúzva, csak a napszemü hiányzott. Kilépett a teraszra, és rá volt írva az arcára, hogy Ő a Király. Szlovák bíró. Esőruha, kicsit nagyobb pocó. Minden szabadidejében kiskutya kivesz kocsiból, (mert ugye kutya nélkül jönni?), labdázás.
Mostmár, hogy 18 órája fent vagyunk, jó lenne megkeresni a szállást. Mi Vranovtól kb. 20 km-re, egy víztározó melleti hotelben foglaltunk szobát. Tulajdonképpen ez egy üdülőövezet, kialakulását az Ondava folyónak köszönheti, mert állandóan elöntötte a környező településeket, és így, hogy kordában tartsák alakult ki a víztározó, ahol nyáron a víz 20-23 fokos, öntisztuló képességének köszönhetően állandóan kékes színű és keresett fürdőzőhely. A víztározó partjait szinte egyedülálló látványt nyújtó dombok és öblök szegélyezik. A hotel egy szocreál régi intézmény felújított változata, amit úgy hirdetnek, hogy a vendégek élvezhetik a borókafenyő illatot árasztó felújított apartmanokat. Ami igaz, az igaz, tényleg felújították, csak az illat maradt már el. Itt szálltak meg más csapatok is, a hollandok, norvégok, finnek, oroszok, lengyelek. Bár a zuhanyozó közös volt (külön női, külön férfi), osztoznom nem nagyon kellett, így volt 4 vécém, 2 zuhanyozóm. Bár kutyát nem lehetett felvinni, mi láttuk, hogy a finnek a kis szukájukkal felsomfordáltak, ezért úgy határoztunk, hogy mi is felvisszük a kis rottweilerünket. Így leheveredtünk kimerülten a “boróka illatú”?, emeletes ágyunkba, a mi kis kutyusunkkal, és mély álomba merülve vártuk a következő napot, a másnap reggeli 8 órai indulást a nyomra.
Második nap, csütörtök.
Csütörtök reggel 6 óra. Az ébredés irtó könnyen ment, mert mint a kaptárban a méhek, sporttársaim is elkezdtek mozgolódni, no meg Yuki kutyánktól sem lehetett igazán jól aludni, mert horkolt, mint a gőzfűrész, és futott valahova álmában, no meg vakkantgatott is hozzá. Aztán olyan 7 óra körül kezdett kiürülni a hotel parkolója. Na jó, de hová megy ez a sok ember, ha mi vagyunk az első nyomkövetők? Kb. ½ 8-ra értünk Vranovba, a Hotel Patriot elé. Már a három felvezető autó is megérkezett, ki volt rájuk írva, hogy „A” , „B” , „C” , azaz melyik bíróhoz, melyik nyomterületre kell menni. Pontban 8-kor elindult a menet, amiről a parkolóban nem lehetett látni, hogy milyen hosszú, csak azt vettük észre, hogy a rendőrök több utat zártak le. Teljesen olyan volt, mintha valami nagy „fejes” jött volna arra a vidékre. Szóval kiértünk a nyomterületre. A hosszú menet egy teljes sávot elfoglalt a parkolásával, de rendkívül nagy türelemmel viselték az arra járó autósok. Az első csoportban, amiben az Anti is volt, megint sorsolás következett. Ki hányadikként indul. Az Anti megint az 1-est húzta. (ezt a számot megjátszottam már a lottón)Tetoválás ellenőrzés, illetve chip, lemérték a póráz hosszát, jelet tettek rá. Az idő rendkívül hideg és borongós volt. Előző éjjel esett az eső, ez látszott a talajon, ami olyan volt, mintha az Üllőit bevetették volna. A teteje rendkívül sáros, agyagos, kemény. Az első nyom azért is nem volt teljesen jó, mert a „vetemény” nagyon sok helyen foghíjas is volt. ….. és elérkezett a pillanat. Anti kifektette a kutyát, kb. a nyom előtt egy 5-10 perccel. Egyébként Yuki jó állapotúnak tűnt. Majd indulás előtt jelentés, és indulás. Nagyon jó tempóban indult a kutya, kb. csak ennyit láttam, a többiről majd az Anti ír. Én azt tudom, hogy rendkívül izgultam, talán én mindig jobban izgulok, mint az Anti.
Hopp, kirakták a nyom vázlatát.
Aszta milyen nehéz. Egyenes, aztán két hegyesszög, majd a derékszögben a zavaró. Így indulni az „Üllőin”. Na, gondoltam, ha ezen az elején túl vannak, a többivel nem lehet gond. És egyszer csak int a bíró. Elment a kutya a zavaró nyomon. Basszus. Gondoltam.Aztán az értékelés, amiből úgy kb. az egyharmadát értettük meg. De a többi versenyző, érdeklődve hallgatta, és figyelte. Majd 23 pont, és taps. Na, mi már túl vagyunk rajta. Természetesen megnéztük a többi versenyzőt is, kíváncsiak voltunk az értékelésre. Csak érdekességképpen említem meg, hogy azon a területen mindenki értékelhetetlen csinált. Tehát nem mindegy, hogy ki, mikor indul, milyen nyomterületet kap ki. Sebaj majd délután a Jani.
